Kategória: Waldschlössl-bejegyzések

Az elmúlt években a kertben elültetett bokrok lassan kezdenek gyümölcsöket hozni – méghozzá nem is keveset! 🫐

Van közöttük egres, szibériai mézbogyó, áfonya, goji, málna, jostabogyó, ribizli, fekete és piros ribizli. Az egyik magaságyásban eper nő, a kertben pedig mindenhol vadon termő szamócák bújnak meg a zöld fű között. És lassan érni kezdenek a szederbokrok is.

Ezen a héten a meleg estéket és a mai borongós délelőttöt arra használtuk, hogy szorgosan szüreteljünk, nassoljunk, lekvárt főzzünk és gyümölcslevet készítsünk.

Hatalmas köszönet a legszorgalmasabb segítőknek: Laronnak és Lenónak – nélkületek a kosarak csak félig lettek volna tele! ❤️👩‍🌾👨‍🌾

Videó itt

Sokan tudjátok már, hogy jövőre szeretnénk megnyitni a kávézónkat. Célunk, hogy vendégeinknek minél tovább friss gyümölcsöt és zöldséget kínálhassunk, amelyet a saját kertünkben termelünk. A tavaszi és őszi szezon meghosszabbítása érdekében ezért építettünk egy 45 négyzetméteres üvegházat.

Az üvegház ugyan nincs leszigetelve és fűtés sem lesz, mégis azt várjuk tőle, hogy az éjszakai lehűlés nem lesz olyan mértékű, mint a szabad ég alatt. Ennek oka, hogy körülötte sok a gránitkőfal és a beton, amelyek jól tárolják és visszasugározzák a nappali meleget.

A váz horganyzott alumíniumból készült, a tető és az oldalfalak ESG biztonsági üvegből. Az egész szerkezet tehát elég masszív, ez számunkra kiemelten fontos volt, hiszen erős szél vagy jégeső esetén is bírnia kell a terhelést. Olyan megoldást szerettünk volna, ami megbízhatóan állja az időjárás viszontagságait és sok éven át használható.

A megfelelő szellőzést 14 tetőablak és 4 oldalsó ablak biztosítja, ezek hőmérsékletfüggő, automatikus nyitószerkezettel vannak felszerelve. A hátsó falon további négy, kézzel nyitható ablak található és természetesen az ajtókat is nyitva lehet hagyni. Így nyáron sem fog annyira felforrósodni, hogy a hőmérséklet kárt okozzon a növényekben.

Az öntözés – akárcsak az összes magaságyásunkban – csepegtető rendszerrel, félautomata módon történik, amit manuálisan kell be- és kikapcsolni. A vizet a saját forrásvizünkből vesszük.

Idén alaposan teszteljük az üvegházat és reméljük, hogy jövő tavasszal már valóban korábban el tudjuk ültetni az érzékenyebb növényeket.

Videó

– Nem vágyódsz néha haza? – még magam is sablonosnak éreztem a kérdést, de egyszerűen érdekelt a válasz.

– Azt csinálom, amit szeretek. Nekem mindegy, hol vagyok.
Eszter válaszát biztosan nem sikerült szó szerint idéznem, de talán nem is ez számít. Amellett, hogy két kislány édesanyja, egy terepfutó zseni (tavaly harmadik lett a Western States 100-Mile Endurance Run-on). Hétvégén pedig a bécsi maratonon “mellesleg” magyar bajnok is lett.

Eszter egyike azon embereknek, akik miatt újra eszembe jutott, miről is álmodoztam 20 évesen: egy kis kávézóról, ahol olyan embereket ismerhetünk meg személyesen is, mint Eszter, az édesanyja és barátnője, Kertész Kata. Három varázslatos és erős nő. Beszélgetés terepfutásról, anyaságról, edzésről, motivációról és kihívásokról. Tabuk nélkül.

Köszönöm ezt a csoda délelőttöt!

Nemrég új lakók költöztek Schneedörfl-be – és végre a méhszállónk is benépesült. A méheink Karintiából érkeztek, Christian édesapjától. Összesen hat családot hozott el Christian és Leno egy kalandos éjjel.

Öt közülük már szépen fejlődik, termelő család lett belőlük. A hatodikkal pedig már elkezdtük a tenyésztést. A méhszállóban akár 18 családnak is jut hely, úgyhogy bőven van még lehetőség bővítésre.

Reméljük, a méheink hamar hozzászoknak a szelesebb időjáráshoz – Karintiában ilyen huzatot biztosan nem tapasztaltak. A tavaszi virágzásnak az időjárás sajnos nem kedvezett, így nem tudtak minden lehetőséget kihasználni, de az első pici méhnyomokat már felfedeztük.

Bízunk benne, hogy a következő években nagy szerepet kapnak a gyümölcsfáink beporzásában – és ki tudja, talán már idén is kóstolhatunk egy kis erdei mézet.

Izgatottan várjuk, mit hoz még az idei méhév – és hogy mikor hangzik el először a varázsmondat: „Ideje pörgetni a mézet!”