Karintiai meghittség a Heukuppén – egy vadregényes családi túra története

„Nos, innen már csak a helikopter vagy a hegyi mentők hoznak le minket” – mondta Chris, amikor már csak egy sziklafal választott el minket a Heukuppétól. A gyerekek összegömbölyödve pihentek a háti hordozóban (L1) és az elől felkötött babahordozóban (L2) – és valahogy érezték, hogy ez most nem az az időpont, amikor partizniuk kellene. Szépen aludtak hát tovább. Jól tették.

Egy kellemes családi kirándulást terveztünk a Rax hegység legmagasabb pontjára, a 2007 méteren található Heukuppéra. És hát a kellemes – az mindig viszonyítás kérdése.

A Reisstalersteig egy meredekebb út felfelé a Raxra, amely egy ponton túl már inkább alpesi terepnek nevezhető. Chris azért egy ponton halkan maga is megjegyezte, hogy: „hmmm, valahogy erre máshogy emlékeztem…” – talán kissé megszépültek az emlékei a gyerekek előtti időkből. Technikai értelemben nem túl nehéz a felső szakasz sem, de magabiztos mozgást igényel sziklás talajon, főleg azon a részen (kb. 1750 méteren), ahol egy meredekebb, kb. 100 méter magas sziklafal (A/B nehézségű via ferrata) következik. Ennek az első szakasza azért jócskán mászós, feljebb két létra is van a szakaszon (…olyan “karintiai módon kellemes”…)

Az időjárásra fel voltunk készülve – nagy esőkabát L2-nek és Z-nek, esővédő a hordozóra, meleg ruha–, de a sűrűsödő köd és a széllökések nem motiváltak minket arra, hogy a Rax tetején pinikezzünk.

Leno, aki akkor (2023. júniusában) még nem volt hároméves, több mint 300 méter szintet maga sétált– büszkén, apró, eltökélt lépésekkel. A Heukuppéig körülbelül 2 óra 40 percre volt így szükségünk.

A Karl-Ludwig-Hausnál tartottunk egy hosszabb szünetet – de nem a vendégtérben, mivel 2023 júniusában még ez zárva volt. A téli menedékhelyen fogyasztottuk el az otthonról hozott elemózsiát, a legkisebbnek most is kéznél volt az anyatej, és összeszedtük az erőnket a lefelé úthoz.

2025-ös Update: a Karl-Ludwig-Haus ismét nyitva van!

A Schlangenwegen lefelé vezető ereszkedés már sokkal kellemesebb volt – köves ösvény, szélvédett szakasz, és lassan az eső is elállt. Ehhez a részhez a Waxriegelhausig kb. 2 órára volt szükségünk, onnan még 30 perc a Preiner Gscheidig.

Útvonalunk:

Preiner Gscheid – Reisstalersteig – Heukuppe – Karl-Ludwig-Haus – Schlangenweg – Waxriegelhaus – Preiner Gscheid

→ kb. 10 km, 960 méter szintkülönbséggel

Összegzés:

💨 Szél, 🌧️ eső, 🌫️ köd

🥾 egy kihívást jelentő szakasz

👣 egy majdnem hároméves, aki hősiesen gyűrte le a szintet

A meghittség talán nem a kilátásban volt, hanem a közösen megoldott kihívásokban és a gyerekek csendes szuszogásában.

Egy családi túra, ami ugyan szeles, ködös és esős volt – de pont ettől lett emlékezetes.