Ez az a kiruccanás, amit szélviharban csak akkor javaslunk, ha
- lejár az Alsó-Ausztria kártyátok, és szeretnétek kihasználni az utolsó lehetőséget (nálunk ez volt a helyzet, mivel a vonat november 19-től tavaszig szünetel)
- pont akkor jöttök látogatóba, amikor a legnagyobb hóvihar van (ugye, Orsi?!)
- szeretitek a kihívásokat (ugye Évi) és lehetőleg nem gyerekekkel mentek (de úgy nem is lenne kihívás).
Azt érdemes tudni, hogy a Rax-felvonót extrém időjárás miatt kb. kétszer zárják le egy évben. Na, mi pont egy ilyen napot választottunk a kiruccanásra.
Puchbergbe el lehet jutni tőlünk vonattal is (de Bécsújhelyen át kell szállni, ezért relatíve macerás), vagy autóval kb. 40 perc, és lehet menni kis falvakon keresztül is. Mi ezt választottuk. Esetleg érdemes lehet az érkezés vagy a távozás napjára tervezni ezt az utat.
Puchbergből (és tőlünk is) gyalog is fel lehet menni a Schneebergre, ezért lehet úgy is tervezni a fogaskerekűzést, hogy a család egyik fele innen indul gyalog.
Amúgy a fogaskerekűnek elég borsos ára van (43 euró oda-vissza, 30 euró egy út). De hat év alatt ingyenes, ez nekünk ugye jól jön (elvileg egy gyereket lehet egy főnek vinni, de szerintem megsajnáltak, vagy nem hitték, hogy a hátamon is van egy 🤣). Lehet venni kombinált jegyet a Raxra és a Schneebergre (https://www.schneeberg-rax-kombi.at/index.php/auswahl/), ez két évig érvényes (59 € felnőtteknek). Vagy vásárolni (lehetőleg karácsonyra) egy Alsó-Ausztria kártyát (https://www.niederoesterreich-card.at/card-kaufen-oder-verlaengern?gad_source=1&gclid=CjwKCAiAgeeqBhBAEiwAoDDhnxkEmHbMImerANslGwYIrEqFuMWGt5XtSw7n2SF0NBqHagbUTfsdihoCNCcQAvD_BwE). Ez jövőre 69 € lesz, az a baj vele, hogy mindig január elsejétől érvényes, most a következő év március 31-ig (tehát 15 hónapig). Viszont egy csomó dolog benne van, érdemes átnézni, ha gyakrabban jönnétek a környékre, vagy akár Bécsbe is. Mindenre egy alkalommal lehet felszállni és hivatalosan névhez kötött.
De visszatérve a lényegre: a fogaskerekű 40 perc menetidő alatt 1.800 méter magasra viszi fel az utasokat. Az utolsó előtti állomáson van idő kiszállni és venni egy hagyományos buktát (jó, ez talán nem a lényeg, de baromi jól néz ki, amúgy 4,30 €). A végállomásról az 1.888 méteres Waxriegel csúcsra – ha épp nincs szélvihar – kis gyerekekkel is fel lehet mászni, onnan lefelé a Damböckhausban vagy a Fischerhüttében lehet ebédelni. A 2.076 méteres csúcsra két út vezet fel a Damböckhaus irányából. Ha balról közelítjük, egy meredekebb, mászósabb utat választunk, amíg a Fischerhütte felé egy lankásabb út vezet (itt látható néhány kép erről a részről: https://www.facebook.com/groups/379181340184306/permalink/791939628908473/). (Mivel ebben a körben már volt tapasztalatunk, meg az időjárás se volt tökéletes – a fent járt magyarok egyenesen életveszélyesnek nevezték -, így most kihagytuk.)
Mi végül a Damböckhausig jutottunk ebben a “jó kis szélben”, de a gyerekek kb. 15 perc után akklimatizálódtak, és cseppet sem zavarta őket a vihar, bár igazán extrém átfúvások főleg a vonat végállomásánál voltak. Persze itt előnyben van az, akinek megfelelő korú és tömegű két gyereke van: egy elől, egy hátul és máris nem visz el a szél senkit.
Összességében: nézzetek időjárás-jelentést nagyon alaposan előtte! Viszont a kilátás a sok mozgó felhő miatt csodálatos volt. Mire leértünk már teljes ködben volt a hegycsúcs és elkezdett havazni.
