– Nem vágyódsz néha haza? – még magam is sablonosnak éreztem a kérdést, de egyszerűen érdekelt a válasz.
– Azt csinálom, amit szeretek. Nekem mindegy, hol vagyok.
Eszter válaszát biztosan nem sikerült szó szerint idéznem, de talán nem is ez számít. Amellett, hogy két kislány édesanyja, egy terepfutó zseni (tavaly harmadik lett a Western States 100-Mile Endurance Run-on). Hétvégén pedig a bécsi maratonon “mellesleg” magyar bajnok is lett.
Eszter egyike azon embereknek, akik miatt újra eszembe jutott, miről is álmodoztam 20 évesen: egy kis kávézóról, ahol olyan embereket ismerhetünk meg személyesen is, mint Eszter, az édesanyja és barátnője, Kertész Kata. Három varázslatos és erős nő. Beszélgetés terepfutásról, anyaságról, edzésről, motivációról és kihívásokról. Tabuk nélkül.
Köszönöm ezt a csoda délelőttöt!