Gluténmentes éttermek és boltok Reichenau közelében egy cöliákiás szemével

Ameddig még nem nyit ki nálunk a kávézó, addig személyesen kísérleteztünk a környéken. Az alábbi összefoglaló kizárólag a mi tapasztalatainkon alapul, kérjük, mindenképpen kérdezzetek pontosan utána, mely ételben milyen összetevő van.

Schloss Stuben

Osztrák, hangulatos, nyáron kiülős, tradicionális hely. Van egy “pisztráng lecsóval” étel, amelyet már többször próbáltam, és mindig rendben volt, mást még nem mertem tesztelni.

https://schloss-stube.gusti.at/

Payerbacherhof

Ez egy kicsit menőbb hely, kiülős nyáron, télen inkább tradicionális, osztrákos. Igyekeznek és odafigyelnek, de érdemes kétszer visszakérdezni.

https://www.payerbacherhof.at/restaurant_de.html

Reichenauerhof

Sajnos betegség miatt egy jó ideje zárva tart, pedig mi nagyon szerettük, sosem volt probléma az étellel, emiatt felteszek ide egy linket hozzá. https://www.reichenauerhof.com/

Cukrászda:

Le petit Pâtisserie

Van egy nagyon kis cukrászda Reichenauban, nagyon igényes és hihetetlen aprólékossággal dolgozik a tulajdonos hölgy, nem olcsók a sütik, de finomak. A nyitvatartási idő egy kicsit korlátozott:

https://lepetitpatisserie.at/

Eurospar és Billa Reichenauban:

Mindkét bolt tele van gluténmentes kajákkal, külön polc van gluténmentes termékekből. A Billában a fagyasztóban van mentes császárzsemle is.

Naturfreundehaus Knofeleben

Nagyjából 6,5 km és 700 méter szintkülönbség választ el minket a kedvenc éttermünktől. Gyakorlatilag minden gluténmentes, ami nem egyértelműen nem az (pl. zsemlegombóc, palacsinta a levesben stb.). Marco, aki a szakács, cöliákiás, kérdezzétek őt közvetlenül. Egyre több vegán ételük is van.

https://www.knofeleben.at

Speckbacherhütte

Szintén egy jó kis túra tőlünk, de autóval is megközelíthető. A hüttét Alexandra, Marco testvére vezeti. Emiatt megbízhatóan tud nyilatkozni arról, hogy mi gluténmentes és mi nem. Abszolút ajánlom őket.

https://www.die-speckbacher.at

Looshaus am Kreuzberg

Csodálatos kilátás, nagyon kedvelt hely, kiváló konyhával. Két-háromszor voltunk itt enni, sosem volt semmi probléma, csak ajánlani tudom.

https://www.looshaus.at

Waldburgangerhütte

A Waldburgangerhütte május 1-től június 30-ig és szeptember 1-től október 26-ig szombat, vasárnap és ünnepnapokon tart nyitva. Maria maga készít mindent, a lencseleves és a vörösáfonyás szelet is gluténmentes.

Pottschacherhütte

Egy hosszabb túra, egy kellemes biciklis kirándulás vagy egy rövid autózás és egy kis túra választ el tőle. Közvetlenül Biancát kell kérdezni az ételekről, aki nemrég vette át a hüttét és maga főz. Ő fog tudni ajánlani ennivalót mindenkinek.

https://pottschacherhuette.naturfreunde.at/

Rax:

Waxriegelhaus

Téli kirándulásaink egyik fő célpontja. A Preiner Gscheid autóval 20 perc a Waldschlössl-től. A parkoló közepén található egy automata, ahol 4€ a parkolójegy. Onnan indul egy meredekebb és egy kacskaringós erdei út felfelé. Ha egészen a hüttéig szeretnétek felmenni, akkor a rövidebb, meredekebb út 1,8 km, az erdei traktorút 3,5 km (kb. 300-350 méter pozitív szintkülönbség). A Waxriegelhaus-ban mindig van egy leves, lencsefőzelék, esetleg kolbász, gluténmentes kenyér vagy zsemle.

Télen aztán az evés után indulhat is a kaland lefelé bobbal, szánkóval az 1,5-1,8 km-es úton. Tavasszal, nyáron egy kellemes családi kirándulás célpontja lehet, vagy egy nagyobb Rax-túra után érdemes itt megvárni a következő buszt, és szánni 30-45 percet a lefelé útra a parkolóig.

https://waxriegelhaus.naturfreunde.at

Neue Seehütte

Alapvetően jó tapasztalataim vannak a kis hüttékkel, ahol közvetlenül a szakáccsal lehet beszélni és tudja, mit tesz az ételbe. Így van ez a Raxon is. Ez a hütte bármelyik nagyobb túránál útba ejthető. Lencsefőzeléket ettem, az a legtöbb helyen “működik”.

https://www.neue-seehuette.at

Schneeberg:

Damböckhaus

Abszolút ajánlás megy ide is, a fogaskerekű végállomásától kb. 15-20 perc gyalog, ha a Waxriegel csúcsot is útba ejtjük, akkor gyerekekkel 45 perc. Gluténmentes zsemle, lencsefőzelék stb.

https://www.damboeckhaus.at

Stuhleck:

Filzwieser’s Berggasthaus Friedrichhütte

Aki télen a Stuhlecken síel, az itt tud megállni enni valamit. Rá kell kérdezni, mi gluténmentes, de szokott lenni 1-2 lehetőség.

http://www.friedrichhuette.at

Preiner Gscheid – Gretchensteig – Karl-Ludwig-Haus – Neue Seehütte – Göbl Kühn Steig – Waxriegelhaus – Preiner Gscheid

“Na igen, az én gyerekeim az autóban aludtak, de ezeknél az osztrákoknál, úgy tűnik, más a szokás.” – Mindig szórakoztat, amikor a magyar túrázók azt gondolják, úgyse érti őket senki… De kezdjük az elején. Két hónapja tartozom már ezzel a beszámolóval, de mivel holnap újabb vendégek érkeznek, akik a Raxra szeretnének túrázni, végre rászántam magam. Ha már az a megtiszteltetés ért minket, hogy Zsófi látogatóba jött, mindenképp meg kellett lepnünk őt egy pörgősebb Rax-túrával, csak hogy legyen megint mire emlékeznünk 😉 Szóval felkerekedtünk egy júniusi reggelen (Zsófi+L), illetve délelőttön (Zita+L2), lesétáltunk a payerbachi vasútállomásra és felszálltunk a Preiner Gscheid felé tartó buszra. Innen indult fél óra múlva a túránk. (Aki a menetrendet értelmezni tudja, az kap 10% kedvezményt a következő foglalásnál: https://www.reichenau.at/ONLWYSIWYG/IMG/342_Payerbach_PreinerGschaid.pdf).

A Reisstalersteig és a Gretchensteig útvonalának alsó része majdnem a Reisstalerhüttéig ugyanaz. Kicsivel a Hütte előtt aztán van egy meredek ösvény felfelé, ahonnan végig nagyon jó a kilátás, amíg újra be nem érünk a fák közé. Zsófiék itt tartottak egy kis szünetet, így én L2-vel (mindent a nyugalmas alvásért jeligére) előre mentem. Ez az út vezet aztán fel a Gretchensteighoz. A steig (= meredekebb, mászós út, a térképen fekete jelzéssel) alatt nem sokkal van egy kis kőomlásos rész, szerény megítélésem szerint egy nagyobb szívás, mint maga a biztosított út (via ferrata), de ezt majd döntse el mindenki maga. “Wazz, az egy gyerek ott elől.” “Te, ez egy nő. Ennek meg hol a férje?! Biztosan füvet nyír.” “Á, ez itt tutira nem megy fel, mi lejönni is alig tudunk. Biztosan van egy másik út is.” “Na igen, az én gyerekeim az autóban aludtak, de ezeknél az osztrákoknál, úgy tűnik, más a szokás.” Mivel a magyar csapat (teljes via ferrata felszereléssel) elég lassan ereszkedett az általuk nehéznek ítélt terepen, volt időm lefordítani a fenti szösszeneteket a velem együtt várakozó osztrák hölgynek (aki a meredekebb részt “sima ügy”-ként írta le). Mindenesetre jól szórakoztunk. Fent most nem álltam meg a Karl-Ludwig-Hausnál, hanem folytattam az utat a Neue Seehütte felé. Előtte félórával aztán kénytelenek voltunk beiktatni egy ebédszünetet (L2) a domboldalon, majd egy kicsit meredekebb út következett lefelé, amelyet egy kiváló (gluténmentes és vegán) lencsefőzelék követett. Innen tovább indulva kaptunk a nyakunkba (illetve az esőkabátunkra) egy kis kellemes (?!) jégesőt (helló június, mi így szeretünk). Végül Zsófiékat a Waxriegelhaus-nál vártuk be, innen együtt sétáltunk le az utolsó buszhoz.

Összesen kb. 12 km, 900 méter pozitív és negatív szintkülönbség, nettó 5 órára volt szükségünk L2-vel, de ehhez jött még három megálló. Visszaérve még egy szivárványt is kaptunk kompenzálva a néhány órával korábbi jégesőt.

Waldschlössl – Mariensteig – Eng – Naturfreundehaus auf der Knofeleben és vissza

Ha épp nincs kedvünk tervezni…

…akkor általában egyszerűen nyugat felé vesszük az irányt.

A második kereszteződésnél aztán a középső utat választjuk a Talhof irányába, majd a második jobboldali ösvényen indulunk el srégen felfelé a Naturfreundehaus Knofeleben fele. Ebben az esetben nincs szükség nagyobb csomagokra, tudjuk, hogy maximum 2 óra alatt felérünk és a főzést is megspóroljuk aznap. A fenti étterem azon kevesek egyike, ahol mindketten kedvünkre válogathatunk: gyakorlatilag minden étel gluténmentes és egyre több vegán választék is van. Ma egy sütőtökleves (L2, Ch és Z), paprikáskrumpli babbal (L1, L2, Z) és Christiannak és L1-nak áfonyás rétes volt a menü. (Ok, ok, Z kapott egy zabtejes kávét, ahogy Marco fogalmazott, kifejezetten Frau Waldschlössl részére készítve🤭).

Lefelé egy kb. 500 méteres szakaszt leszámítva L1 egyedül sétált hazáig, így oda és vissza is kb. 1:45 órára volt szükségünk. (Felfelé L1 nagyrészt cipeltette magát, vagy nézelődött, így végül a fiúk 20 perccel később értek fel, de legalább addigra lett asztalunk.)

Waldschlössl – Mariensteig – Eng – Naturfreundehaus auf der Knofeleben és vissza

Összesen kb. 11,75 km, 730 méter pozitív és negatív szintkülönbség.